Demeter Zoltán sok mindenben első volt a TokajKalauz történetében: 2014-ben az első csillagot is elsők közt kapta meg (Szepsyvel és a Királyudvarral egy időben). Aztán 2016-ban érte el a másodikat abszolút elsőként. Idén pedig a Borkatalógusban eddigi boraival besöpörte a 150. csillagot, ami így a harmadik birtokcsillagát jelenti. Nagy felelősséggel járó cím (nekem nem különben), de úgy gondolom, hogy ez a 3 csillag a fergeteges édes, úttörő tokaji pezsgőkön túl sok egyéb szakmai érdemnek is legalább annyira szól: a Borászok 12 Pontja megírásának, számtalan hazai és nemzetközi sikernek (első Borászok Borásza: 2007, Matt Kramer hivatkozás: 2012, Decanter Toplista/2018 legmagasabb pontszámmal stb), a legszebb hazai pezsgőkísérleteknek (egyáltalán a házi pezsgőkészítés legalizálásának), aztán ott a Tokaj Alapítvány értékmegőrző munkája; s akkor a *Királyudvarnál “palackozott mérföldkövekről” még nem is beszéltünk (Úrágya 2000, Ilonák és ragyogó aszúk). Mielőtt a kalauz nyomtatásba került, meglátogattam a borászt, hogy néhány aktuális és érettebb tétellel járjam körül a magasra tett lécet:

Orosz csapattal kádártúrán jártunk nem rég Hegyalján. Kalina Gábornál a házi kolbász nem maradt ki most sem, de műhelyének bejárása, a kádár szakma finom, tállyai fogásainak, jellegzetességeinek megtapasztalása után ellátogattunk Demeter Zoltánhoz, akinél Kalina akác, illetve tölgyfahordós borokat lehetett összehasonlítani a Holdvölgy 2018-as furmintjain keresztül (érdekes: valahogy a pincénél mindig az akác kedvességét szeretem jobban, de Pesten a tölgy volt a nagyobb bor pár hete). Közben kóstoltunk friss tételeket is, közvetlen a palackozás előtt: a 19-es tartályminták közül a birtokbor már most a legígéretesebb a sorban, a Szerelmi megint simább, remekül bemutatja a löszt, és ezúttal 500 liternyi Boda került akác hordóba, amit érzésem szerint még kicsit simítani kell szerkezetben. Ezt követően a kóstolóteremben néhány palackos tétellel folytattuk:

A gombák misztikus világ a természetben. Ha belegondolunk, az élet mennyi területén játszanak jelentős és mégis szemmel nem látható szerepet: lehet ez hasznos szimbiózis és lehet parazita jellegű a jelenlétük (akár a testünkben), az erdők föld alatti, fák közötti misztikus “webkapcsolatát” alkotják, ahol egy egyed akár több kilométeres kiterjedésű is lehet a gombafonalakkal, gyűjtjük és megesszük őket (sőt időnként még hallucinogén hatásuk is lehet). Kierjesztik a bort, ott vannak a pince falán, esős/párás időben pedig szürke rothadástól nemes rothadásig megannyi fertőzést okoznak a szőlőn is (sokszor egyazon gombafaj által). A metamorf borkészítési eljárások egyik legsajátosabbika a Botrytis cinerea által okozott aszúsodás vagy nemes rothadás, mely tudjuk, nem csak Tokajban játszik szerepet a borkészítési eljárásokban, hanem a Föld számos más borvidékén is alkalmazzák a borra gyakorolt természetes édesítő hatását. Varga Zoltán, Bécsben élő borgyűjtő jóvoltából most világkörüli botritisz-turnéra indultunk, de nem csupán térben, hanem bizony időben is. Milyen egy 58 éves aszú, hogyan érik egy 26 éves új-zélandi chardonnay és milyen egy kékszőlőből készült eszencia töménységű ruszti Ausbruch? A Tovább gombra klikkelve elmesélem.

Kevés olyan borvidék van a világban, mely kategóriájában képes szinte minden évjáratban 90 pont fölötti borokat nyújtani. Ha az aszút vesszük alapul, Tokaj ilyen borvidéke a világnak. Demeter Zoltánt sem nagyon kell már talán bemutatni az olvasóknak. A TokajKalauz első pincéje, mely 100 csillagnál többet gyűjtött eddig a borkatalógusunk értelmében. Ezzel az első 2 csillagos borásza a kiadványnak. Olyan kort élünk, amikor a mindenkori száraz borokról Tokajban is gyakrabban kell beszélnünk a különböző pincéknél, pedig nekem mindigis meggyőződésem volt, hogy aszúminőséget tekintve az abszolút első Demeter Zoltán. Noha ebben nehezebb igazán kiemelkedőnek lenni: szükségtelen neveket mondanom, - az egész borvidéken hihetetlen minőségek vannak jelen egyszerre (szárazban pedig mindenhol vannak amplitudók: fölfelé és sajnos lefelé is). Épp ezért fontosnak érzem időről-időre hangsúlyozni: Tokaj a világ első számú édesboros borvidéke, ami felelősség, küldetés, hagyaték. - Demeter Zoltán pedig nem csak főboraival teremtett önálló (és a borvidék számára is irányadó) műfajt édesben, de aszúi is mindig az extrém koncentrációról és egyúttal a kivételes egyensúlyról szóltak. Olyan formátumú borok, amiknek tényleg a világ legjobb éttermeinek borlapján és a ritakaságokat gyűjők pincéjében a helye.

Kevés borászt ismerek, aki maga készíti hordóit is és mindkettőben eredményes. Matyisák Gábor az Andrássynál volt borász évekig, s egyben kádár is végzettségét tekintve. Az építkezések végeztével az idelátogatóknak is szeretné ezt a szakmáját méltó keretek közt bemutatni. Persze, hogy a borokban is több szerep jut a hordóhasználatnak, mint másutt. El tudom nézni. Tudni kell még róla, hogy az aszúborok megszállottja, elképesztő készletei vannak a különféle évjáratokból, és bár kevesen hallottak talán nevéről, akad néhány igazán szép és modern kiadás is nála. Mit néhány? - A tarcali pincében páratlan hosszú sort kóstolhatunk végig 5 és 6 puttonyosból, de aszúesszenciából és natúr esszenciából is. Csupa egyedi ritkaság a Tokaji-hegy tarcali oldaláról.

Máté Fanniékhoz már nyár óta próbálok eljutni. Végre sikerült. Most hogy nem hétköznapi történetüket alaposabban megismerhettem, persze összeállt a kép. Kicsit a Zsirai lányokhoz hasonlóan Fanni és édesanyja is azzal a kihívással kellett, hogy szembesüljön egy napon, hogy Máté Zoltán örökségeként egy közel 15 hektáros tarcali birtok jövőjéről kell dontéseket hozniuk. Pesti lakcímmel a személyin és közgazdász végzettséggel a diplomán ez váratlan sorsfordulat, de tulajdonképpen megannyi lemondás árán, végül a pince megtartása mellett döntöttek. A német befektető ment, barátságokkal jött viszont keresekedői, borászati, grafikai segítség is a hölgyeknek. Az új márka (szerintem telitalálat) így született meg: egy szertelenül fiatalos, kicsit csajszis, borbárba kiáltó, trendy arculat, ehhez passzoló bornevekkel, korrekt borminőséggel.

Vannak percek, amikor a sok ránk, magyarokra jellemző fanyalgás és szkeptikusság mellett időnként szünetet tartva büszkék lehetünk valaminkre. Úgy igazán! Tokaj édes borai bizony ilyenek. És ilyenek voltak évszázadokon át. A legjobb a világon. A címmel, alcímmel tulajdonképpen a legörömtelibb tanulságát már el is mondtam annak a kóstolónak, melyet nagyrészt bloggerek társaságában volt szerencsém átélni egy hete. Dagadtos meghívásának örömmel tettem eleget, mikor írta, hogy elég komoly botritiszes borokat fog kiszanálni a gyűjteményéből. Némelyik mellé odatett egy-egy hasonlóan érett külföldi tételt is, csak hogy ne legyünk nagyon belterjesek. Vakon, kettesével leplezve kóstoltuk az összes bort, noha a tokaji sor jelentős részéből nem csinált előttem titkot a szervező. Pár igen exkluzív ritkaság is került a sorba, olyan borokkal is, melyeket még én sem kóstoltam korábban. Azt is megnyugtató volt látni, hogy az alábbi tokajiak nagysága a legjobb kitekintéssel rendelkező, legkritikusabb szájú, legszkeptikusabb hazai bloggereket is meggyőztek a kóstoláskor.

Közvetlenül a nem rég posztolt 6 puttonyos sor (+ebéd) előtt kóstoltuk meg az alábbi izgalmas aszúsort. Egészen pontosan a Tokaj Reneszánsz borászainak 5 puttonyosai kerültek a poharakba, mégpedig évjárat szerint sorrendbe állítva. Bevallom, kissé elvesztettem a fonalat afelől, mi is lenne most a csapásirány a Reneszánsz célkitűzéseiben, tevékenységében. Az mondjuk tény, hogy az egyik első borvidéki szintű összefogás volt, mely tematikus rendezvényeken próbált fölvonultatni egy átfogó merítést az autentikus hegyaljai pincékből. S teszi ezt a Reneszánsz nem csak budapesti évjáratbemutatóval egybekötött sétáló kóstolón, a Tokaj Nyitányon. - Több külföldi aktivitás is szerepelt programjukban. Újabban talán picit csendesebbek, dolgoznak a Borjourral karöltve a Nyitány közönségének megfiatalításán is, most pedig bekapcsolódtak az aszú-brand újratervezésébe is.

Színe aranyló citrom, nem mondanám róla, hogy 10 éves aszú. Illatban gomba, dohány, porosság, ázott avar. Gyümölcsöket szerintem ettől az évjárattól alapból nem érdemes elvárni (nem sok jó minőségű aszúalapanyag állt rendelkezésre 2001-ben, de Demeter Zoltánt ismerve itt azért borvidéki viszonylatban egy komolyabb válogatás eredménye lehetett az alap). Ízben meglepően vitális és koncentrált aszú. Savai vibrálnak, krémes és nagy testű (Királyudvaros zsírosság). Mégis inkább szinte 5 puttonyos súlyt mutat, s összevetve mondjuk a 2007-es vagy 2003-as évek aszújával, ez egy jóval keskenyebb, filigránabb, de épp ettől elegáns aszú! A korty második felébe aztán kicsit belecsap egy erőteljes kesernyés iz, ami a borász eddigi aszúit ismerve szerintem szintén az évjárat számlájára írandó. Persze amíg az ember ezeken elmélkedik még mindig érződik a bor íze: konstans és időtlen citrusosság (narancs, narancshéj és társaik). Szép nagy bor ez is...a borász kvázi belépő szintű aszúja (s az első, ami nem kap 3 csillagot....)

Jó borissza lévén karácsonyra idén is a legnagyobb kedvencek közül mazsoláztam magamnak/magunknak otthonra. Igyekeztem úgy válogatni, hogy mindenféle bortípus szerephez jusson, közben üzenete is legyen a boroknak: a tájról, a borvidékről, a borászról és persze az ünnep pátoszáról is! (Azért tolódott ez januárra, mert annyi minden történt a két ünnep között, és a fényképekre nem jutott idő…)