Szerencsés módon ott voltam a 14. Pannon Bormustra díjátadóján. Az Onyx által megkomponált gálaebéd megindítóan hibátlanra sikerült. - Remek bor és étel párok, jó asztaltársaság, az itthon elérhető talán legmagasabb színvonalú éttermi élmény (a tonhal variációk, a marhapofa mellett nekem a marinált kacsamáj és a később még szóba kerülő desszert nyújtotta a legszédületesebb élményt). Igazi ünnep volt az idei esemény is, komolyan. A verseny a tavaly és tavalyelőtt megszokott színvonal mentén lett lebonyolítva 2013-ban is, amiért a Sziget Kft és a Nemes Richárd vezette in vino consulting felelt. A zsűritagok is elismeréssel adóztak az olajozott kóstolási szisztéma előtt és megismerhettek pár igazán kivételes adottságú magyar fajtát (mégha a nevük kiejtését még szokniuk kell is), és nem kevésbé izgalmas termőhelyet és borászt is. A komoly nemzetközi szakemberekből összeállított zsűri jelenléte és bírálata még mindig nagyon fontos ismérve a pannonhalmi borversenynek. Kicsit közelebb billent ez talán minket is egyfajta nemzetközi mérce felé (számos értelmetlen és eleve üres vagy kiüresedett egyéb borászati díjunk mellett).

Idén tizennegyedik alkalommal, május 8-10. között kerül megrendezésre a magyar borok legkomolyabb megmérettetésének számító borverseny, a Pannon Bormustra. A 2011-ben megújult szakmai esemény évről-évre kiemelkedő színvonalú nemzetközi zsűrit vonultat fel, amelynek munkájában idén is neves szakemberek vesznek részt. A versenyre április 30-ig lehet nevezni. Még mindig a Pannon Bormustra az egyetlen boros megmérettetés, melyre érdemes figyelmet szentelni idehaza. Blogunk éppen ezért idén is kiemelt figyelemmel fogja követni a kapcsolódó történéseket.

Ahogy az előző poszt elején is taglaltam, azért jó, hogy külföldi borszakértők jönnek bírálni hazánkba, mert rengeteget tanulhatunk a benyomásaikból, ha hagyjuk, hogy az eljusson hozzánk. Sokszor szóba kerül a ’magyar száj’, mely valóban nagyon fontos, hogy tényleg szeresse a magyar borokat, de nem szabad, hogy elhomályosítsa értékítéletünket, s azt gondoljuk, hogy borászatilag, sőt fogyasztói kultúrában sincs hova fejlődnünk! A tavalyi bormustrán a lekváros, magas alkoholú (sokszor igen magas polchoz árazott) vöröseinket vetették össztűz alá (valójában most sem volt ez másképp). Az Olaszrizling is kapott egy sokat kritizált kritikát (mely szerintem végső soron, biztos, hogy épít). S szóba került, hogy Tokajban a száraz terroirborok is ugyanúgy maximálisan megérdemlik a világ figyelmét (ld. Matt Kramer 9-es, famentes Veres-élménye). Ezek az emberek pedig saját hazájukban prófétának tekinthetők (persze nem megváltónak). - Ez talán túlzásnak tűnhet elsőre, de ők bizony azzal, hogy leírnak valamit, nem csak egy szűk borimádó réteget tudnak megszólítani, hanem bizony kőkemény, mérhető hatásuk van nemzetük borfogyasztási trendjeire; ha úgy tetszik, nem csak hozzászólnak, ők maguk formálják azt.

Fontos formálódáson esett/esik át a Bormustra, ami azért különösen fontos, mert nem nagyon van borverseny idehaza, mely a csillogó matricák mellé igazán komoly presztízst is nyújtana. Továbbra is ígéretesnek érzem ezt a nemzetközi irányt, mellyel nem csak az idehozott külföldi szakértők segíthetnek népszerűsíteni borainkat (blogjukban és más egyéb felületeken), de felénk is egy olyan tükröt tartanak, melyből idén is rengeteget tanulhatunk (ez persze már rajtunk áll, hogy ezt be tudjuk-e fogadni). Ahogy pedig a köszöntőben Jásdi István is fogalmazott: ha tükörbe nézve nem szép a képünk, akkor nem a tükröt kell összetörni. Mert ha megmarad az elmúlt két esztendő fejlődése, akkor valóban lesz esély rá, hogy a Pannon Bormustra több legyen más hazai borversenyeknél.

Ahogy arról már tegnap hírt adtunk, átadták a XIII. Pannon Bormustra aranyérmeit és különdíjait szombaton, ebédidőben. A hat külföldi zsűritag ezen a héten minden bizonnyal megragadja majd az alkalmat és sokat fog cikkezni borainkról. Íme az első pár link:

Abban a megtiszteltetésben lehetett részem, hogy ott lehettem a már tavaly is komolyan átszervezett, örvendetesen magasabb színvonalra emelt Pannon Bormustra díjátadó gáláján. Ezúttal ugyanis nem a későbbi Budai Gourmet Fesztivállal kötötték össze az eredményhirdetést, hanem gyakorlatilag az összesítés után szinte azonnal, a Gerbaud Házban, az Onyx által megálmodott étkek kíséretében olvasták föl az aranyérmesek listáját (így sajnos a kereskedelmi kontrollpalackoktól el kellett tekinteni, pedig az tavaly szerintem jó ötlet volt).
Ahogy arról már nem rég beszámoltunk, három magyar és hat külföldi zsűritag erősítette idén Pannonhalmán a bírálók csapatát (Kató András, Romsics László, Mészáros Gabriella, Alder Yarrow, Isabelle Legeron, Jamie Goode, Tara Q Thomas, John Szabo és Wojciech Bonkowski). Biztos vagyok benne, hogy hamarosan tehát idegen nyelveken is lesz visszhangja a múlt heti eseményeknek. Ezen a héten a díjátadó május 12-ei tapasztalatiról számolok be én is több részben.

Kis túlzással soha ennyi MW nem járt, kóstolt, de leginkább nem bírált még kishazánkban, mint nem rég Pannonhalmán, a kívül belül megújult Pannon Bormustrán (Caroline Gilby MW - Egyesült Királyság, Matt Kramer - Egyesült Államok/Wine Spectator, Andreas Larsson - Svédország/sokszoros sommelier bajnok, Isabelle Legeron MW - Franciaország, John Szabo MS - Kanada, Ronn Wiegand MW & MS -  Egyesült Államok, mellettük Mészáros Gabriella és Kató András AIWS-k képviselték a hazai szakmát, azt gondolom, reprezentatív módon). A korábban is talán legátfogóbbnak tartott (bár az elmúlt esztendőkben talán kicsit elszürkülő patinát öltő) hazai megmérettetésnek azt gondolom, nagyon jó, pozitív töltetű hátszelet nyújt ez a fajta nemzetközi energia, amit az igen neves külföldi szakemberek építő jellegű (!) és szerintem egyértelműen bátorító észrevételei, bírálatai mutatnak (a jogos/kevésbé jogos kritikákat pedig tudni kell elviselni, megszívlelni legalább egy kicsit...). Bevallom, én személy szerint még soha egyetlen magyar/külföldi borverseny eredményeit nem vártam annyira, mint most a 2011-es mustráét! Mert ugyebár a legmesszebb menőkig szkeptikusak vagyunk "Nehogy már olyan bort kelljen innom, amin arany plecsnik vannak!! Nekem ne mondja meg semmilyen önjelölt szakértő, mit kell megvennem! Van nekem saját, józan értékítéletem (és abba aztán nem lehet belekötni) stbstbstb...ha már a borírókat modorossággal vádolják..." Nem tartom feltétlen elhibázott döntésnek, hogy a fölkért Sziget Kft kicsit a hóna alá nyúlt a történetnek (hiszen vegyük észre: hirtelen mindenki erről a történésről kezdett beszélni, aminek nyertesei nyilván nem feltétlenül csak a szervezők, hanem a dolog tárgyát képező díjazott borok, borászok és talán végső soron az ágazat is tesz egy apró lépést, melynek remélhetőleg legalább ilyen színvonalú folytatása is lesz minden évben). A nyertes borokat bemutató Budai Gourmet-t sokan kényszerülnek kihagyni anyagi vonzatai miatt (bevallom, részben én is), de én mégis úgy látom, az érdeklődés tán ott sem volt még soha ekkora. - Ez valamennyire megintcsak a Bormustra érdeme; ahogy az is, hogy megjelent a kiállítók, előadók közt pár olyan szaktekintély is, aki tudom, hogy csak akkor adja a nevét bármihez, ha az tényleg azt a bizonyos "jó célt" szolgálja.